A Csokoládéról:

 

A világ kakaótermésének 70 százaléka Nyugat-Afrikából származik, Elefántcsontpart egyedül az össztermés 40 százalékát adja. Az Afrikán kívüli legnagyobb termesztők: Indonézia, Malajzia és Brazília.

A csokoládé a trópusi kakaófa magjából készül. A fa hivatalos neve Theobroma Cacao, ami görögül annyit tesz: „az istenek eledele”.

Öt évig tart, amíg a kakaófa először terem.

Az olmékok voltak az elsők, akik 3-4 ezer évvel ezelőtt felhasználták a kakaót, ami vadon nőtt Közép-Amerikában. A X. századtól egészen az 1520-as évekig a majáknak és az aztékoknak is kedvelt növényük volt.

A maják szent italként tisztelték, vízzel, feketeborssal, vaníliával és különböző fűszerekkel készítették, és elsősorban esküvőkön szolgálták fel. És már meg is leltük az első kapcsolatot a csoki és a szerelem között.

Dél-amerikai civilizációkban a kakaóbab pénzként szolgált és csak akkor fogyasztották el, amikor már annyira tönkrement, hogy nem lehetett fizetőeszközként használni. Korabeli feljegyzések szerint egy ló 10, egy nyúl pedig 4 kakaóbabba került. A rabszolgákért 100 babot is elkértek.

A csokoládét a spanyolok hozták át Európába (és ennek megfelelően sokáig behozatali monopóliumuk is volt). Franciaországba XIII. Lajos felesége, Ausztriai Anna vitte át. Európában igazán az 1600-as években terjedt el. Az első, csokoládét is árusító londoni vendéglő a Chocolate House volt, 1657-ben nyitotta meg kapuit.

 

Termékek

 

Meglepő tények a csokoládéróL

 

A csokoládé kis mértékben nemcsak hogy orvosság, de valóságos csodagyógyszer. Hatékony segítséget nyújt a különböző betegségek megelőzésében, csillapításában, és megszűntetésében.

A magas - 60-70%-os - kakaótartalmú csokoládéval hatékonyan csökkenthető az érelmeszesedés kifejlődése, az infarktus és a szélütés veszélye, de védi a bőrünket és kitűnő köhögéscsillapító.

 

 Természetes vérnyomáscsökkentő

Napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb. A flavonokban gazdag, sötét csokoládé hatására az erek belső felszínének sejtjei több értágító anyagot termeltek, ezért mérséklődik a vérnyomás.

 

 Az étcsokoládé frissen tart

Koffeintartalmának köszönhetően az étcsokoládé jelentős frissítő hatással bír. Összehasonlításként 1 csésze kávé: 40 mg koffeint,
egy tábla csokoládé: 50-60 mg koffeint,
és 1 csésze erős kávé: 100 mg koffeint tartalmaz

 

 Bőrápoló szépítőszer

Az étcsokoládé flavonoidokban dús csokoládé, ezért fogyasztása nagyon jó hatással van a bőrre. Segítségével javul a bőr véráramlása és vízellátása, így szebb, puhább, bársonyosabb, ugyanakkor rugalmasabb lesz.

 Édes köhögéscsillapító

Ha gyermekünk köhög, kb. három deka étcsokoládéval biztonságosabban és hatékonyabban kezelhetjük, mint a különböző szirupokkal, esetleg kodein tartalmú patikaszerekkel, melyeknek bizonyos mellékhatásaira is számítani kell. Felnőtteknek az adag dupláját ajánlják  angol kutatók, vagyis hat deka étcsokoládét.

 

 A csokoládé nem kívánt hatásai

A csokoládé sok kalóriát jelent: egy tízdekás tábla csoki elmajszolása 500-550 kilokalóriával gazdagítja szervezetünket, ezért – sajnos – ha egyéb ételekből származó kalóriabevitelünk is tekintélyes, meghízhatunk. Ha rendszeresen és bőségesen csokizunk, a többi ételből arányosan kevesebbet együnk.

A legtöbb csokoládé cukrot tartalmaz, ami hozzájárul a fogszuvasodáshoz, de az antioxidáns hatás részben ellensúlyozni képes a fogzománcot károsító savfejlődést. Csokizás után felnőtt és gyerek egyaránt alaposan mosson fogat!

 

  Egészséges finomság

A sötét étcsokoládé kakaótartalma legalább 50 %-os, és nem csupán flavanolokat tartalmaz, hanem van benne mindenféle más is, amire szervezetünknek szüksége van: vas, kalcium és kálium, valamint A-, B-, C- és E-vitamin. És még valami: theobromin, amely görögül annyit tesz,mint az istenek eledele. A csokoládéban található theobrominnak köszönhetően a érezhetően javul a hangulatunk, boldognak érezhetjük magunkat.

 

 Egy főre jutó csokoládé fogyasztás (2002)

Bár meglehetősen sok csokoládét eszünk, mégsem vagyunk "sehol" nemzetközi viszonylatban. Az alábbiakban éves csokoládéfogyasztás szerint (kg/év/fő) listáztuk az első 10 helyen álló országokat.

1. Svájc:                     10,3 kg/fő/év
2. Ausztira:                 9,8
3. Írország:                 8,8
4. Nagy-Britannia :      8,4
5. Norvégia:                8,3
6. Dánia:                    8,2
7. Németország:         8,2
8. Svédország:            7,0
9. Belgium:                 6,8
10. USA:                     5,3

Ehhez képest Magyarország  "hátul áll a sorban" a maga  4 kg/fő/év fogyasztásával.